Módosul az építőipari ellátásbiztonság szempontjából stratégiai jelentőségű nyersanyagok és termékek kivitelével kapcsolatos kormányrendelet - olvasható a legfrissebb Magyar Közlönyben.
A 90%-os kiegészítő bányajáradék, illetve a magas energiaköltségek szinte ellehetetlenítik a hazai cementgyártók működését, két cementgyártó vállalat elmondása szerint az előállítási költséget sem fedezi a tavaly megállapított 20 ezer forint/tonna cementár, amit ha meghaladnak, 90%-os járadékfizetési kötelezettséget vesznek a nyakukba. A hosszabb távú veszteséges termelés az egész cementellátást, így a betonellátást és az építőipart is veszélyeztetheti, ha jövő év tavaszáig nem lesz valamilyen változás, amikor beindulnak újra az építkezések (ha beindulnak). Az érintett feleket kérdezte meg a 24.hu a cikkében.
Emelkedő kihasználatlansági rátákról, csökkenő befektetési forgalomról, emelkedő hozamokról, és az ingatlanok lehetséges leértékelődési kockázatáról szól az MNB legfrissebb kereskedelmiingatlan-piaci jelentése. Emellett az is kiderült a kiadványból, hogy mit szólnak az építőipar, ingatlanfejlesztés területeken tevékenykedő piaci szereplők a kereskedelmiingatlan-piac aktuális helyzetéről, a fejlesztések és az építőiparral kapcsolatosan miben látják a legnagyobb kockázatot azok a szereplők, akik több száz milliós, vagy akár több milliárdos projekteket kezelnek a hazai ingatlanpiacon. Az árfolyamkockázat, az energiaárak, a krízishangulat vagy az építőipari anyagárak emelkedése okoz most gondot?
A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) gyorsított ágazati vizsgálatot indított a hőszigetelő anyagok hazai piacán, mivel a jelek alapján a verseny torzulhatott az áremelkedéssel küzdő szektorban - szerepel a közleményükben.
A horvát építési piacon a turizmus, és így a szállodaépítések nagy pofont kaphatnak a háború miatt, viszont a mélyépítésnek még előnyös is lehet, ha a háború miatt Oroszországon kívüli forrásokhoz fordul az EU gázellátásért. Szlovéniában a lakásépítés teljesítménye továbbra is magas, de az elmarad a kereslettől, amely a lakóingatlanárak gyors emelkedését okozza, miközben - Magyarországhoz hasonlóan - itt is emelkednek a nyersanyagárak, drágul a vas, az alumínium, illetve az energiaárak miatt a cement is. Románia, illetve Ukrajna és Oroszország között magas a kereskedelem intenzitása az energia és az ércek esetében, így a háború áremelkedést és hiányt generál a román piacokon. A horvát, a szlovén és a román építési piacra gyakorolt háborús hatásokat vette sorra az EECFA (Eastern European Construction Forecasting Association, 8 kelet-európai ország építési piacát kutató nemzetközi szövetség). A szomszédos országok mellett, kiderül hamarosan az is, hogy a magyar építési piacra milyen hatással volt eddig az orosz-ukrán háború, valamint, hogy milyen további következménye lesz a szakértők szerint az alapanyag-ellátás, az építőipari árak, valamint a hazai beruházásokat illetően.
Változatlan formában 2022. május 31-ig továbbra is fennáll a stratégiai jelentőségű építőanyagok és építési termékek export regisztrációs kötelezettsége és a szállítási útvonalaik bejelentési kötelezettsége az Elektronikus Közúti Áruforgalom Ellenőrző Rendszerbe (EKÁER) – mondta el Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) miniszterhelyettese.
Ismerős sorokkal, számokkal és tényekkel fog találkozni ebben a cikkben az, aki idén házat építtetett, felújított, vagy csak meghallgatta a kivitelező magyarázatát, aki két hónap leforgása alatt 5-10 millióval drágábban akarta eladni a szinte még tervasztalon lévő új ingatlanát. Extrém gyors áremelkedés és keserves anyaghiány jellemezte világszerte és Magyarországon is az építőipari ágazatot. A legfőbb okokat és az áremelkedés mértékét foglaltuk össze, illetve kiszámoltuk, hogy aki mégsem vágott bele az építkezésbe, az idén hány millió forintot spórolhatott meg magának.
Nehéz volt az idei év mind a lakosság, mind az építőipari szektor tagjai számára, a hiány és gyorsan változó árak folyamatos bizonytalanságban tartották az egész piacot. Ezeket a tapasztalatokat összegzi az újHÁZ Centrum legújabb kutatása, amely szerint a felújító és építkező magyarok 83 százaléka érzékelt költségnövekedést a beruházás közben, a kivitelezők pedig az árak további emelkedésével és 1-6 hónapos vállalási idővel számolnak a 2022-es évre. A felmérés bemutatója során azt is megtudtuk, hogy árkorrekciókra azoknál az építőipari termékeknél lehet csak számítani, ahol az árak elszállását, valamilyen külföldi (gyárak leállása a járvány miatt, BASF gyár leégése, stb.) eseményből fakadó, jelentős kínálatvisszaesés okozta. A többi anyagnál, nem látni olyan piaci folyamatot, ami áresést idézne elő.
Az elmúlt hét-nyolc évben a melegen hengerelt tekercselt acél átlagára 400-450 dollár körül volt tonnánként, ez a szám az elkövetkező években akár 600 dollár fölé emelkedhet a Tata Steel vezérigazgatója szerint - szerepel a CNBC cikkében.
Több évtizedes problémája a hazai építőipari beruházásoknak, hogy azok bekerülési ára rendre lényegesen magasabb a tervezettnél és ez későn derül ki. Főleg a közszféra magasépítési beruházásaira jellemző ez a helyzet, ami az összes közreműködő számára nagy gond. Az építtető késve tudja meg, hogy mibe is kerülne a beruházása, a tervezőt túltervezéssel vádolják, a kivitelezőre az árdrágító jelzőt illesztik. A nagy értékű állami és önkormányzati építési beruházások pontos, kiszámítható költségtervezésének átgondolására kapott felkérést az ÉVOSZ.
Az építőanyag-árak robbanásszerű drágulását a családi kassza éppúgy megérzi, akár a nemzetgazdaság. Ezen belül is kiemelkedik a csaknem száz százalékban importból származó fenyő alapanyagok áremelkedése és beszerzési nehézségei, amelyek kritikus függőséget okoznak az építőiparban. A Soproni Egyetem tervezett kutatásának fő célkitűzése ennek a kitettségnek a csökkentése: az import fenyő helyettesítése hazai, minőségben egyenrangú lombosfa-alapanyaggal, például nyárfával.
Egy extrém építőipari áremelkedés utáni időszakban vagyunk, egy olyan helyzetben, amikor a kiszámíthatatlanság a lakáspiaci megrendelők oldalán is már érezteti a negatív hatását. Az építtetők, vagy a felújítók tanácstalansága további kérdőjeleket eredményez a jövőt illetően, miközben nemcsak az anyagárak, hanem a telekárak növekedésével is meg kell küzdenie az újonnan építkezésbe kezdőknek. Az elmúlt időszakban látottakról, a tapasztalatokról kérdeztük Dr. Rázsóné Szórády Csillát, az újHÁZ Centrum vezérigazgatóját a 2021-es Property Investment Forum konferencián.
Címlapkép forrása: Getty Images
Az alvállalkozói díjtételek, a saját tevékenységek, valamint az alapanyagárak is tovább nőttek az ÉVOSZ által az építőipari vállalkozások körében készített friss felmérés szerint. Az építőipari alapanyagok, a beépítésre kerülő építési termékek áremelkedése, a munkaerőköltség növekedése különösen nehéz helyzetbe hozta az építési piac valamennyi szereplőjét: a megrendelőket, a tervezőket, és a kivitelezőket egyaránt.
Az építkezések és a felújítások számának felfutásával párhuzamosan egyre több a vita is, amikor beruházók és építők, illetve fő- és alvállalkozók nem tudnak megegyezni. Ezt mutatja az is, hogy tavaly, a világjárvány ellenére, csak kismértékben csökkent az olyan vitás helyzetek száma, amikor az egyik fél kérésére egy közjegyző igazságügyi szakértőt rendelt ki, az idei első félévben időarányosan pedig már elérte a 2019-es csúcsot.
"A legfontosabb feladatunk, hogy a vállalkozók számára legyen építőipari anyag. Megindultak az egyeztetések, hogy Oroszországból, vagy más unión kívüli országból szerezzünk be építőipari anyagokat" - hangzott el a kormány által tartott sajtótájékoztatón, ahol Gyutai Csaba az építésgazdasági intézkedések összehangolásáért felelős kormánybiztos, többek között az építőipari intézkedések hatásáról, valamint a további lépésekről is beszámolt.
Kíváncsiak voltunk, hogy mekkora hatással voltak a múlt heti, nagy port kavaró építőiparra vonatkozó kormányrendeletek az egyes alapanyagok, úgymint a kavics és homok árazására. A rendeletek egyike ugyanis hatósági árat határozott meg egyes alapanyagok árára. Megkérdeztünk néhány bányászattal foglalkozó, valamint betontermékeket gyártó céget, hogy látják-e már beépülni az új árakat.
Megjöttek a friss számok.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Ez főleg a németeknek és japánoknak okoz kihívást.
Két forgatókönyvet is felvázolt az Oxford Economics.
Milyen következményekkel járhat a csapok elzárása?
Kilőttek a határidős árak, de meddig lehet a nyugati civilizáció kávéfogyasztási igényeit kielégíteni?
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
